Tompika tüntikézik
Tompika, az örök gyűlölködő
Amint a Mélytorokblogon olvashattuk, Bod Tamás, alias Tompika, mint függetlenobjektív újságíró is részt vett a járványkórház kialakítása elleni dudálós szánalommeneten. A Mélytorokblognak igaza van abban, hogy ez az ellenzéki demonstráció „teljes kudarc és totális leégés volt”, majdnem minden szempontból. Leégés volt, ha azt nézzük, hogy a több, mint 16.000 Gyulán nyilvántartott gépjárműből mindösszesen 7 vett részt rajta, plusz egy csabai. Leégés volt, ha azt nézzük, hogy Gyulán mintegy 26.000 választópolgár van, közülük 7 érezte úgy (plusz 1 csabai), hogy az ellenzék akciójában részt kell vegyen. Ám még ez a szánalmasan sikertelen politikai akció sem minősül kudarcnak és leégésnek akkor, ha Tompika eddigi pályafutásának eredményeihez hasonlítjuk.
Tompika 10 évvel ezelőtt, 2010. adventjén kezdte ellenzéki aktivista, tüntikéző pályafutását. Persze már korábban is ismert volt, mint arrogáns balliberális újságíró. Ikertestvérével, Péterrel együtt csődbe is vitték a Békés Megyei Nap című egykori napilapot. Miután újságíróként felkopott az álla, Bod Tamás 2006-ban beállt Varga Zoltán szocialista politikus, megyei önkormányzati elnök mellé sajtószóvivőnek (nyilván a függetlenség jegyében). Kis ideillő megjegyzés: 2007-ben a Gyurcsány-kormány 230 ágyat számolt fel a Pándy Kálmán Megyei Kórházban, ezzel az aktív ágyak számát 22%-kal csökkentették. Ekkor tehát az MSZP-SZDSZ koalíció volt kormányon. Bod Tamás akkor nemhogy nem szólalt fel a brutális ágyszám csökkentés ellen, de kiállt mellette, támogatta azt! Mint ahogy Gyula város akkori országgyűlési képviselője és polgármestere, Perjési Klára is támogatta a brutális ágyszám csökkentés, hátat fordítva választóinak! Tompika ekkor már a Hir6 nevű megyei hírportált „főszerkesztette” ikertestvérével együtt és teljes mellszélességgel támogatta az ágyszám csökkentő és vizitdíj-bevezető kormányt, valamint az ágyszám csökkentő és vizitdíj-bevezető Perjésit. Majd ikertestvérével a Hir6-ot is a csőd szélére vezették, amiért is a tulajdonos kirúgta őket. Na, de térjünk vissza Tompika politikai pályafutására.
Szóval Tompika majd 10 esztendeje hirdetett először demonstrációt a gyulai Petőfi-szoborhoz az akkor elfogadott médiatörvény ellen. A sajtószabadság halálát vizionálta, egyidejűleg temette a demokráciát. Voltak vagy 10-en. Ezt követően számos demonstrációt szervezett a „diktatúra” ellen, illetve – meggyalázva a nemzeti ünnepeket – március 15. és október 23. alkalmából „alternatív” rendezvényeket hirdetett és ezeken szónokolt. Nevetségesen gyér részvétel jellemezte az összes, általa szervezett és meghirdetett demonstrációt. Volt, amikor Tompikán és az anyukáján kívül 5-en vettek részt a tüntikézésen. Mert Tompika az anyukáját mindig elvitte a tüntikre, nehogy egyedül legyen kénytelen demonstrálni!
Bod Tamás politikusi pályafutása sem volt eredményesebb. 2014. tavaszán nagy vereséget szenvedett az országgyűlési választáson Dr. Kovács Józseftől, a Fidesz jelöltjétől. Ősszel a polgármester választáson még inkább leszerepelt, ez alkalommal már a baloldali szavazók teljes támogatását sem élvezte. Megbukott, mint önkormányzati képviselőjelölt is, Torma Bélától szenvedett vereséget a Belső-Törökzugban (pedig Bélával már akkor is elégedetlenek voltak az emberek, de azért Tompikára mégsem szavaztak). Csúfos kudarca ellenére mégis beült a gyulai képviselő-testületbe, mint a baloldali összefogás listavezetője. Erkölcsileg megsemmisítő vereséget szenvedett akkor, amikor a DK nyilvánosságra hozta azt az okiratot, amelyben a választás előtt Tompika kötelezte magát arra, hogy ha a baloldali összefogás csupán egy mandátumot szerez, akkor átengedi a képviselői helyet a DK-nak. Amikor pedig bekövetkezett az, hogy a baloldali összefogás tényleg csak egyetlen mandátumot szerzett, akkor Tompika megszegte írásban adott szavát és a havi 50.000,-Ft tiszteletdíjért beült a testületbe. A képviselő-testületben is kudarcot kudarcra halmozott, de ennek felelevenítése meghaladná ezen írás kereteit. A végkifejlet Dél-Békésben következett be. Tompika annyira hiteltelenné vált Gyulán, hogy csak Dél-Békésben indulhatott a 2018.évi országgyűlési választáson – hátha a bűnöző Simonka ellen elér valamit. Ám ott sem aratott elismerést, sőt! Összesen 542 szavazatot szerzett, amivel a nevetséges 1,1 %-ot érte el…
Ezután újra függetlenobjektív újságíró lett, a híresen függetlenobjektív Magyar Narancs vidéki tudósítójaként. Mostanában abból él, hogy hazugságokat és féligazságokat írogat megyénkről. Meg persze bőséges szabadidejében tüntikézik. És az egyik konklúzió: a hétfői 8 fős tüntetés Tompika politikai pályafutásának tükrében nem is mondható sikertelennek. Amúgy valóban „teljes kudarc és totális leégés volt”.
A másik konklúzió: Bod Tamásról, a Tompika-tipusról Márai Sándor írt tűpontos jellemzést Naplójában:
„Mélyen buta és enyhén vérszomjas. Butaságának pátosza van, stílusa, melyből nem zökken ki soha. Olvasott ember, s a tapasztalatokról is oly hibátlan butasággal ad hírt, mint egy nagy művész, aki soha nem fog félre egy hangot.”