MÉLYTOROK BLOG

Nem nyelünk le mindent...

Jellemtelenek szövetsége: a Galbács Mihály-Bod Tamás páros, avagy az egykori munkásőrből lett áruló fideszes és a Magyar Narancs kivagyi „újságírójának” románca

„Egyáltalán, egy képviselő, hogy veszi magának azt a bátorságot, hogy Gyula város lakossága nevében kinyilatkozzon, hogy újjá kell építeni (a bizalmat)? Egy olyan képviselő, aki, ha az előírásokat betartotta volna – a becsületet meg a tisztességet – nem is ülhetne itt, hiszen a listán lemondott a pozíciójáról, de mégis itt ül és beszél olyan dolgokról, hogy újjá kell építeni a bizalmat. Az lenne az újjáépítés a bizalom szempontjából, ha lemondana és átadná a helyét az alkalmasabb, jobb képviselőnek, aki megnyerte a bizalmat, hiszen a listára szavaztak.” Ezek Galbács Mihály szavai, melyek a gyulai képviselő-testület 2015. március 5-i ülésén hangzottak el. Mondanivalójának címzettje pedig nem más volt, mint Bod Tamás, aki akkor éppen nem „független-objektív” újságíró volt, hanem baloldali politikus. Galbács megnyilvánulásának előzménye az volt, hogy Bod egy ún. „átláthatósági rendelettervezetet” nyújtott be, mert szerinte a gyulai önkormányzatnál a megelőző években nem mentek tisztességesen és átláthatóan az ügyek. Tehát abban az időszakban, amikor Galbács fideszes alpolgármestere volt a városnak. Azaz ugyanúgy vádaskodott, mint manapság Galbács, ám akkor még ezen mélységesen felháborodott a ma már Márki-Zay Péter pártjában politizáló egykori fideszes alpolgármester. Felháborodásában a mára már árulóvá vedlett Galbács Mihály Bod orra alá dörgölte azt, hogy Bod becsapta saját politikai harcostársait is annak érdekében, hogy képviselői mandátumot szerezhessen. Történt ugyanis, hogy a 2014-es alakuló ülésen kiderült, hogy Bod Tamás a választási kampány előtt teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezte magát arra, hogy mint a baloldali összefogás listavezetője lemond a mandátumáról, ha a baloldal csupán egyetlen listás mandátumot szerez és a képviselői helyet átadja a sorban utána következő DK-s politikusnak. Tomi Visszalépési Nyilatkozata itt: Amikor azonban a választók döntése eredményeként a baloldal valóban csupán egyetlen listás mandátumot szerzett, akkor Bod gyorsan meggondolta magát és átvette a mandátumot, gondolván, hogy jó lesz neki az a havi nettó 50.000,-Ft az elkövetkező öt évben. Bod sem maradt adósa Galbácsnak, amikor így vágott vissza: „Másrészt én az előző pártrendszer erőszakszervezetéhez tartozó, később Fideszessé lett képviselőtől köszönöm az erkölcsi kioktatást.” Bod Tamás ezzel Galbács elevenébe tapintott, hiszen régóta téma volt a városban az, hogy Galbács egykor munkásőrként védte a szocialista diktatúrát. Az is közszájon forgott, hogy valakinek van olyan fotója is, amin Galbács látható az egykori pártház kapujában munkásőr egyenruhában. A volt Fideszes alpolgármester régóta szeretett volna leszámolni ezzel az elterjedt szóbeszéddel, hiszen rendkívül kínos volt számára, ami persze érthető. Azzal azonban mégsem állhatott ki a nyilvánosság elé, hogy „kérem szépen rólam azt mondják, hogy munkásőr voltam, pedig nem is!” Nyilvánosan azonban senki sem vágta a fejéhez a munkásőr múltját, mígnem Bod Tamás ezt meg nem tette. Kapóra jött ez Galbácsnak, aki ugyanis tudta – ki, ha nem ő! – hogy a munkásőrség nyilvántartásai hiányosak, sok irat elveszett, vagy inkább eltüntették. Ezért azt gondolta, hogy rendkívül ravasz módon kér egy igazolást a Békés Megyei Levéltártól arra vonatkozóan, hogy Galbács Mihály nevű személy nem szerepel a munkásőrség névsorában. Kapott is ilyen igazolást, aminek birtokában pert indított Bod ellen. A per végül rosszul sült el Galbács szempontjából, a keresetét ugyanis elutasította a bíróság, Galbács ugyanis nem tudta bizonyítani, hogy nem volt a pártállam erőszakszervezetének tagja. Innen átadjuk a szót Bod Tamásnak: „A polgári perben bebizonyosodott, hogy Galbács 1966 óta a KISZ, 1976-tól pedig megszűnéséig az MSZMP tagja volt. 1983-ban magas KISZ kitüntetést kapott, többször tagja volt vállalati MSZMP alapszervezete vezetőségének, közben marxista-leninista esti egyetemet végzett, egyben munkahelyén a párt káder-utánpótlási csoportvezetője volt.” (Bod T. közszereplő Facebook bejegyzése 2015.09.24.) Bodot még sokáig foglalkoztatta ez az ügy, később is többször visszatért rá, például így: „Szeptemberben Galbács Mihály (volt alpolgármester, most tanácsnok) hívott perbe, mert a valóságot mertem a szemébe mondani egy márciusi testületi vitában. Azt, hogy ő az előző, pártállami rendszer erőszakszervezetének a tagja volt, most pedig fidesznyik színekben politizál. A „sértett” Galbács még sértettebb lett, miután keresetét teljes mértékben elutasították, s kimondta a Gyulai Törvényszék: ő valóban az előző, pártállami rendszer erőszakszervezetének tagja volt.” (Bod T. közszereplő Facebook bejegyzése 2015.12.23.) Galbács a biztonság kedvéért fellebbezett. Olvassuk el ennek eredményéről Bod Tamás mondatait. „A politikai szereplők politikai múltja nem magánügy. Az pedig politikai pálfordulásnak tekinthető, ha valaki a rendszerváltás előtt az MSZMP munkahelyi vezetésében vett részt, majd később fideszes politikus lett. Mindez bizonyos kérdésekben és helyzetekben politikusi hitelességét is megkérdőjelezheti – mondta ki a napokban született másodfokú, jogerős ítéletében a Szegedi Itélőtábla a Galbács Mihály (Fidesz) kontra Bod Tamás (Együtt) között lezajlott jó hírnév megsértése miatt lezajlott perben” (Bod T. közszereplő Facebook bejegyzés 2016.02.01.) Mindezek alapján is láthatjuk, hogy Galbács Mihály nem gerinces ember, hiszen hithű MSZMP-s múltja ellenére szégyenérzet nélkül építgette politikai karrierjét az antikommunista, keresztény-nemzeti alapokon álló Fideszben. Ezek után már nincs semmi meglepő abban, hogy miután a Fideszből kizárták Galbácsot a Termál FC elnökeként folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt, visszatért politikai gyökereihez és a baloldali ellenzék egyik pártájnak jelöltjeként folytatott aljas rágalomhadjáratot a Fidesz ellen. És ekkor végre egymásra talált két összeillő ember. Azóta ugyanis jól látható, hogy Bod Tamás újságíróként mindenben támogatja a korábban általa megvetett Galbácsot. Készségesen tudósított az áruló sajtótájékoztatóiról, cikkeiben rendszeresen ismételgette Galbács rágalmait. Láthattuk, ahogyan Bod a Százéves Cukrászda előtt békességben nevetgélve fotózta egykori állítólagos ellenfelét. Olvashattuk továbbá, hogy miként próbálta mentegetni Galbácsot legutóbb is, amikor az áruló a bíróságon kapitulált Gajda Róberttel szemben. Azt ugyanis, hogy Galbács bocsánatot kért Gajda Róberttől a becsületsértő állításai miatt, ahelyett, hogy bizonyította volna azokat, Gajda Róbert pedig ezt elégtételként elfogadta, nem kívánva – ki tudja meddig? – bíróságra járkálni, Bod úgy állította be, mint valamilyen döntetlen eredményt. Végül összenő, ami összetartozik. Egy volt pártállami erőszakszervezet-tag, korrupciógyanús ügyek miatt Fideszből kizárt ellenzéki politikus és Bod Tamás igazán összeillő páros. Ismerve eddigi politikai teljesítményüket, a közös kudarc is garantált.