MÉLYTOROK BLOG

Nem nyelünk le mindent...

Gyula: A békési Eldorado

Ezt a fejezetet – ami lehet egy kissé unalmasnak fog hatni - azért írom le már a legelején, mert maga a város Gyula egy nagyon fontos szempont lesz a későbbiekben, hogy a végére összeálljon a kép mindenkiben. Gyula a maga durván 32 ezres lakosával, és az adottságaival messze kilóg a Békés megyei települések soraiból. Ez részben történelmileg alakult így, nagy részben pedig az itt élők gondolkodása alakította így. Hogy a város így nézzen ma ki, azért tettünk bőven az elmúlt években, hiszen egy sor olyan nagyberuházás tudott megvalósulni, már az első ciklusban kezdve a fürdőtől, belváros rekonstrukció, stb., ami nagyot dobott a város arculatán. A húskombinát ügyéről nem is beszélve, ami szintén sikertörténetként vonulhat be a város történetébe, és amiről csak kevesen tudják, hogy az utolsó pillanatban menekült meg a teljes szétlopástól és a dolgozók elzavarásától, mivel az országban voltak, vannak olyan nagy halak, akiknek nem volt érdeke, hogy az üzem fennmaradjon és a továbbiakban is működjön. 2014-től kezdve – pedig a pályázati pénzekért folyó megyei marakodásokat leszámítva (ez is megér majd egy misét) szintén megközelítőleg 4 milliárd forint érkezett a városba a magánvállalkozások beruházásairól itt még nem is beszélve. A turizmus szárnyal, minden mutatónk, akár az iparűzésit, akár idegenforgalmit, akár a vendégéjszakák számát nézzük, az látszódik, hogy a város megy felfelé, arról nem is beszélve, hogy a testület által megalapított Gyulahús (húskombinát utódja) is szépen teljesít, amihez nagyban hozzájárult az ügyvezető szakértelme és az, hogy minden nyereség a cégben maradt, vagy vissza lett forgatva, amit azért a korábbi időszakokról nem lehetett elmondani, amikor az nádudvari fennhatóság alatt állt és pénzszivattyúként működött a nádudvari anyacég irányába.

A sikerekkel azonban együtt járt az irigyek számának növekedése is. A rendszeren belül lehetett és a mai napig lehet érzékelni az irigységet és a sokszor rosszindulatú megjegyzéseket, amelyeket kapott a vezetés sokszor más települések irányából. Nem számított, ha valaki fideszes vagy balos volt, az irigységnek nincs színe. Elterjedt a megyében a „persze megint Gyula..”, „mindig csak Gyula” szemlélet, amit a későbbiekben igyekeztek a város ellen fordítani és a megyei közvéleményt is a gyulai vezetés és ezáltal a gyulaiak ellen hangolni (erről fogok írni később) és erre egy tudatos lejárató kampányt is felépíteni 2016. decemberében.

Mindezekkel a fejlesztésekkel, a működő és megtérülő beruházásokkal a város közvagyona, habár ezt senki nem tudja ebben a pillanatban pontosan megmondani, meghaladhatja az 50 milliárd forintot, egy nyereséges Várfürdővel, egy szintén jelentős nyereséget produkáló, önkormányzati tulajdonú húsüzemmel, saját és szuverén víziközművel, közel ezer önkormányzati érintettségű dolgozóval, jelentős pályázati kapacitással, prosperáló turisztikai és vállalkozói erőforrásokkal, széles beszállítói és szolgáltatói bázissal és ami talán még nem látszódik most teljesen, de a megye és a térség egészére kiható, küszöbön álló Airbus beruházással, a megye egyik legvonzóbb és legprosperálóbb településévé nőtte ki magát. Ez a folyamat az Airbus állami szerepvállalásával csak erősödni fog, ami olyan gazdasági hatással és átalakulással fog járni, amit jelenleg senki sem tud megbecsülni. A város azonban, itt közvetlenül a román határ mellett mindenképpen tovább fog erősödni és fejlődni, stratégiai szerepe pedig meghatározóvá fog válni. A gazdasági mellett politikailag, és nemzetstratégiailag is.

Hogy ez mit jelent? Azt, hogy aki a rendszer tetején, vagyis a város élén áll, (történetesen a település első embere, a polgármester, majd őt követi a képviselő testületi többség), az jelentős erőforrások felett gazdálkodik, jelentős gazdasági potenciálra van rálátása és befolyása és meghatározó politikai hatalom birtokosa is egyben. Amivel lehet élni és lehet visszaélni. Ez a lehetőség csillant fel egy szűk, ám jól szervezett érdekcsoport (de nevezhetjük nyugodtan bűnözői hálózatnak is) szemében, amikor eldöntötték, hogy megszerzik a várost. Maguknak. Ehhez pedig csak egy út vezet: Görgényi Ernőt kell eltenni az útból…