MÉLYTOROK BLOG

Nem nyelünk le mindent...

A fő mellékszereplő: Galbács Mihály

Na de térjünk vissza a fő mellékszereplőnkre Galbács Mihályra, akinek jelenleg saját nyilatkozata szerint is az a legfőbb célja, hogy megkeserítse a „négyek életét”. Hát akár itt meg is állhatnánk, mert ez az egy nyilatkozata teljesen leírja az embert, hogy milyen valójában. De ne álljunk le, mert azért, aki a nevét és az arcát adja egy ekkora disznósághoz, arról minimum illik megemlékezni néhány sorban. Illetve arról az egyszerű motivációról, ami hajtja. Mert az ő mozgatórugója, a bosszújának az alapja és oka, na nem fogják kitalálni mi más, mint: a pénz. (illetve a pénz, amit kivettek a zsebéből) Amikor idekerültem ő már éppen alpolgármester volt, én úgy ismertem meg. Éppen városfejlesztési terveken dolgoztunk, szükségünk lett volna rá, de az igazat megvallva nagyon ritkán láttuk, amit utólag – mikor megismertük – nem is nagyon bántunk. A kollégák szerint be sem járt dolgozni. Amit talán nagyon a polgármetser sem bánt, mert igazán sokmindent nem nagyon lehetett rábízni. Az operatív vezetés ekkor nagyjából három emberből állt. A polgármester, Alt Norbert, mint általános helyettes, Gajda Róbert, aki parlamenti képviselő is volt ebben az időszakban, mindamellett, hogy társadalmi megbízatású alpolgármester volt, illetve mint említettem Galbács, aki általában akkor került képbe, ha valami építészeti kérdésben kellett okoskodni, amiből ebben az időben rengeteg kellemetlenség akadt. Nem nagyon volt olyan építész Gyulán, akivel ne rúgta volna össze a port, ne állt volna konfliktusban vagy haragban. Ezt a személyeskedést – amit gyakran ordenáré hangon és stílusban kivitelezett - sokszor próbálta belevinni a hivatali eljárási metódusba, ahol a kollégákkal és a jegyzővel is sokszer került emiatt összetűzésbe. De emögött is a fő hajtóerőt felesége Torma Gyöngyi jelentette, aki a háttérből instruálta, irányította Galbácsot, mivel neki is építész vállalkozása van és itt lehetett valami érdekellentét a piacon lévő több építésszel vagy a kivitelezők egy részével. Pedig ő sem panaszkodhatott, mert vállalkozása a Tér és Terület bt. az önkormányzattól – hozzáteszem tisztességes eljárás keretében – az elmúlt években több, mint 24 millió forint értékű megbízást kapott, amiről Galbácsék elfelejtenek beszélni a nyilvánosság és a kamerák előtt…Aztán eljött 2014., ami sok szempontból vízválasztó év volt. A megyei politika vonatkozásairól (ez is fontos lesz a későbbiekben) még később beszélek, de maradjunk jelenleg helyben. Kónya István, a megyei tarthatatlan helyzet miatt visszakerült Gyulára, ahol a polgármester felkérte, hogy legyen Alt mellett másik főállású alpolgármester, amit el is vállalt. Emiatt Galbács kikerült a körből, aminek mindenki örült itt bent, majd úgy hallottuk, hogy egyfajta kárpótlásként Gajda Róbert felkérte, hogy vezesse a Termál foci klubot, hogy legyen azért lekötve olyan munkával, ahol nem sok vizet zavarhat. Mint utólag beigazolódott, ez egy súlyos tévedés volt a vezetés részéről, mert a valódi problémák csak most jelentkeztek igazán. Galbács emberi természetére már korábban több idősebb veterán felhívta a figyelmet, kérlelve a vezetést, hogy legyenek nagyon óvatosak vele, ám a vezetés emberségből és talán naivitásból nem lépett, sőt többször kiálltak mellette - nyilvánosan is -, amikor a munkásőr múltjával támadták a korábbi kampányokban. Valójában Galbács új feladatkörével a probléma gócpontja lett az egyik helyről a másikról áttéve. Merthogy Galbács időzített bombaként ketyegett a rendszerben, amit az új pozíciójának a megízlelése még tovább hevített. Ugyanis megjelentek a társasági adóból felvehető sporttámogatások, ami a városban a Termálnál nyilvánult meg a legnagyobb mértékben és onnan kezdve a problémák is hatványozottan kezdtek el jelentkezni. Ömlött a pénz. A szemek megcsillantak.