A csarnok – harc a 16 millióért
Tudom, tudom, a tegnapi nap eseményeit még kivesézzük, sokan kíváncsiak lehetnek a pénteki bohózat hátterére, de nem rohanhatunk előre, hiszen ott tartottunk, hogy a nagy falat már elő volt készítve a lakomára, mielőtt megtörtént a klubban a vezetés cseréje. Történetesen Galbácsék – mialatt a korábban említett botrányok egymást követték - egy jó nagy bulira készültek, amibe bele vagy inkább magukkal akarták rántani a várost. Torma Gyöngyivel egy olyan tervvel álltak elő, amelyhez a városnak csaknem 100 millió forint önrészt kellett volna hozzátenni. Az egész projekt több száz millió forintba került volna összességében, amely a Galbács-Torma Gyöngyi páros által eltervezett formában teljesen fenntarthatatlan lett volna. A tervek egy fedett tornacsarnok felépítéséről szóltak. Heteken keresztül járkáltak fűhöz - fához meggyőzni őket, hogy ez mennyire fontos, mennyire szép és jó. Persze mindez a gyerekekért épült volna – legalábbis ők mindenhol ezt állították. Nem ez volt azonban a háttérben, hanem az a több, mint 16 millió forintos tervezői díj, amit a korábbiaknak megfelelően szintén Torma Gyöngyi vett volna fel a korábbi tervezési díjakhoz hasonlóan, mely megbízásokat a férjétől, Galbács Mihálytól kapott mindenféle közgyűlési, elnökségi felhatalmazás és hozzájárulás nélkül. Ezért különösen pikáns és vicces, hogy Galbács a korrupció elleni kampányt és demokratizálódást hirdetett meg a tegnapi polgármesterjelölti bemutatkozásán, miközben saját eddigi tevékenysége homlokegyenest az ellenkezőjét mutatja. Akkor Galbácsék valódi szándéka már teljesen nyilvánvaló volt a vezetés számára, akik a gazdasági mutatók teljes hiánya, és a fenntartással kapcsolatos komoly szakmai aggályok miatt nem engedélyezték Galbácsnak a pályázat beadását. Ekkorra már a sporttal kapcsolatos fejlesztésekbe is be kellett kapcsolódnom, mivel megkértek rá, hogy kövessen nyomon az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket és próbáljam meg kontrollálni Galbácsot, már amennyire lehetett. Ez elég zűrös időszak volt, mivel ez majdhogynem lehetetlen volt. Láttam, hogy a Galbács – Torma Gyöngyi páros nagyon akarja ezt a pályázatot és ezért hajlandóak voltak bármit megtenni. Odáig elmentek, hogy Galbács annak ellenére beadta a pályázatot, hogy ezt a vezetés határozottan megtiltotta neki és még a frakcióban is volt szavazás arról, hogy kell-e ilyen előnytelen feltételek mellett ez a csarnok. A szavazásban Galbács egyértelműan egymaga maradt. Ám ő mégis a 16 millió forint reményében beadta az MLSZ-hez a pályázatot, ami úgy derült ki, hogy az MLSZ-ből kapott a vezetés jelzést a pályázathoz kapcsolódó nyilatkozattételre (mivel a város területén, a sporttelepen valósult volna meg a beruházás, illetve a közel 100 milliós önrész miatt). Mikor ez kiderült, a polgármesternek heteken át kellett levelezni, hogy a folyamatot megállítsa és ne kerüljön a város olyan helyzetbe, amelybe Galbács és Torma Gyöngyi akarta lavírozni a 16 millió reményében. Mert, hogy a céljuk egyértelműen az volt, hogy nyerjen a pályázat, amiből aztán ne lehessen visszatáncolni és ezáltal a 16 millió forint megszerzése is biztosított lett volna számukra. Mindeközben már zajlott a sporttelepen annak az öltözőnek a kivitelezése is, amelyet Torma Gyöngyi tervezett 1.140.000 forintért, amely azóta sem készült el… Mivel Galbács körül ekkorra már elfogyott a levegő, magyarul nem volt már nagyon olyan gyulai és környékbeli vállalkozás, aki szóba állt volna vele, ezért valahogy kapcsolatba került egy nyíregyházi illetőségű céggel, a Haxo sport kft-vel, amely vállalkozás bevállalta, hogy odaadja Galbácsnak a TAO-t, ha ő végezheti el a kivitelezést. Ebbe Galbács bele is ment, mivel örült, hogy valaki foglalkozik áll vele és így pénzhez is jut. A felépítmény elkészült, ám egyszer csak a munka leállt, majd a vállalkozóval együtt a helyszínen dolgozó munkások is eltűntek a klub tulajdonában lévő lelátóra szerelhető, ismeretlen darabszámú mobil székekkel együtt, amelyek azóta sem kerültek vissza a telepre. A munka a költségvetés és a finanszírozás átgondolatlansága miatt dőlt be, lett teljes kudarc, a Galbács pénzügyeire jellemző kaotikus állapotok feltárása és vizsgálata jelenleg is tart. A vizsgálat azért is zajlik, mert ehhez a munkához – a lelátóval együtt - a képviselő testület még a korábbi 2017-es évben több, mint 14 millió forint önrészt biztosított, amelynek felhasználásáról szintén számot kell adnia Galbácsnak. A jelenleg torzó állapotban lévő épület a mai napig nem készült el, mivel a katasztrofális pénzügyi tervezés miatt további összegek lennének szükségesek annak befejezéséhez. Galbácsnak – mivel tegnap bejelentette, hogy polgármester kíván lenni – politikailag nagyon fontos, hogy a választási kampányban senki ne tudja mutogatni, hogy mit hagyott maga után, ezért jelenleg minden erejével azon van, hogy összeszedje a torzó befejezéséhez hiányzó összegeket, és ennek érdekében még további törvénytelenségek elkövetésétől sem riad vissza! Ugyanis a klubban beszélnek egy július elején Galbács által elkövetett sikkasztásról is, amelynek részleteiről szintén vizsgálat zajlik. Cselekedeteit már a kétségbeesés hajtja. A testületi üléseken többször próbált érvelni az öltöző felépítéséhez szükséges összegek közpénzből történő további biztosítása mellett, a városvezetés azonban ezeket mindig elutasította, mondván a hiányt Galbács okozta, szedje össze ő a hiányzó pénzt. Nagy kérdés ezek után, hogy mi lett volna, ha a város belemegy a csarnok felépítésébe Galbács – Torma Gyöngyi elképzelései alapján? Szerencsére ezt nem fogjuk megtudni, de azt hamarosan igen, hogy a zsebükből kihúzott pénz miatt a bosszú hova vezette Galbácsot és újdonsült barátait.